"Láthatsz, hogyha tengert úszunk át, Felhőkről lábat lógatunk, Ezek mi vagyunk, a szabadság vándorai, Szökünk a sötétség elől, Falakon átrohanunk, Ezek mi vagyunk, a szabadság vándorai." (Menyhárt-Demjén)
Ahogy ígértem, a kedvenceim a legkülönbözőbb műfajokban:
ZENE: Most éppen Gary Moore-lázban égek, hiszen novemberben koncertre megyek. Sok jó gitáros van a világon (és bár tudom, hogy igazságtalan leszek a többiekkel), álljon itt három név (nem sorrend!!):
1966-ban születtem Budapesten. Születésem óta Hernádon élek. 1991-ben végeztem az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán népművelőként, 1996-ban kulturális menedzseri képesítést szereztem az ELTÉ-n, 2000-ben művészeti menedzseri diplomát, 2001-ben önkormányzati gazdaságszervezői diplomát kaptam. 2010-ben államvizsgáztam a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karán, amely után okleveles közigazgatási menedzseri diplomát kaptam.
1991 óta a hernádi művelődési ház vezetőjeként dolgozom. 1994-ben választottak meg önkormányzati képviselőnek, 2006-ban lettem Hernád alpolgármestere. 2010. október 3-án, a helyhatósági választáson a hernádiak bizalmat szavaztak nekem, így én lettem Hernád község polgármestere. Szintén 2010. októberétől töltöm be az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás alelnöki tisztét és egyik bizottságának elnöki pozícióját.
2006-ban a kezdeményezésemre megalakult Hernádon az Örökség Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, amelynek én vagyok az elnöke. Hiszek a jól működő közösségek alkotó erejében, ezért dolgozom a LEADER-programban is már 2005 óta.
Amikor elhatároztam, hogy saját honlapot szerkesztek, még a hozzám legközelebb állók is azt kérdezték - miért? Azt válaszoltam nekik, hogy egész eddigi (felnőtt) életemben a közösség előtt, a közösségben, a közösségért dolgoztam. Ez a honlap is a hernádi embereket akarja szolgálni és tájékoztatni, kissé kötetlenebb formában - hiszen a saját oldalamon ezt is megtehetem. Ami lesz: közéleti és kulturális hírek, programajánlók, közérdeklődésre számot tartó események bemutatása Ami nem lesz: politika, mert nem itt a helye. Akkor, hajrá! Lássunk hozzá!
Remélem, sok érdekes dolgot talál majd ezen a honlapon. Kérem, hogy mondanivalója elküldésével, cikkekkel, képekkel járuljon hozzá a tartalom bővítéséhez!
Köszönöm, jó böngészést!
Tóth Pista bácsi kiállításán (2012. március 17., Balatonfüred)
Ha ő hív, mi megyünk (a legtöbbször). Március 17-én éppen Balatonfüredre hívott, ahol életmű kiállítást nyitottak a műveiből. Hogy kicsoda Tóth István? Az évszázad fotóművésze (a díjat New York-ban kapta 1980-ban), nekem kedves barátom, akinek én is több kiállítást rendezhettem már.
Március 15. a magyar nemzet (talán) legnagyobb ünnepe: a haladás és a szabadság ünnepe. A hangverseny, amivel köszöntöttük, méltó volt ehhez a naphoz. A történet persze régen kezdődött, de fantasztikus volt a végkifejlet.
Ilyenkor év elején esedékes az adóbevallás. Ilyenkor lehet az adó 1 %-át felajánlani valamelyik civil szervezetnek vagy egyháznak. Javaslom, hogy mindenki éljen ezzel a lehetőséggel, mert így pénzhez juttathatja azokat a szervezeteket, amelyeket kedvel.
Arra kérem Önöket, hogy ebben az esztendőben adójuk 1 %-át az Örökség Kulturális és Hagyományőrző Egyesületnek ajánlják fel. amelynek adószáma:
Az előző bejegyzésben utaltam a hétvégi monori Ki mit tud?-ra. Most már azt is tudom, hogy nem egyszerűen tisztes helytállás volt az osztályrészünk, hanem nyertünk is. Magyarul: a TNT SzTK, a Búzavirág Énekegyüttes és Kovács Jani is a középdöntőbe jutott.
A kultúra és a közösségi szellem él! (2012. január 28.)
A monori Ki mit tud?-on jártunkban fogalmaztam meg ezt a mondatot, annak alapján, amit ott láttam. A nyugdíjas korosztály igen aktív, fantáziájának semmi sem szab gátat. azt hiszem, hogy ha a többi generáció legalább megközelítően ennyit foglalkozna a saját közösségeivel, akkor nem lenne semmi gond ebben a hazában. Tetszett a műsorvezető megállapítása az egyik frenetikus előadás után: ilyenkor már nem is érdekel bennünket, hogy mi van az IMF-fel és mit csinálnak Brüsszelben!
Többen mondták az elmúlt időszakban, hogy bár szerettek volna, nem tudtak regisztrálni erre az oldalra, pedig igen-igen szerettek volna hozzászólni a felvetett kérdésekhez. Az alábbiakban leírom a regisztráció pontos menetét.
Kedves hernádiak! Szomorú esettel kezdődött a 2012-es esztendő Hernádon. Egy középkorú családapa munkavégzés közben rosszul lett, leállt a szíve. A helyszínre hívott egészségügyi dolgozók folyamatos szívmasszázst alkalmaztak, amely után a kiérkezett mentősök a menőautó defibrillátorával sikeresen újraélesztették.
Már egy ideje gondolkodtam azon, hogy vajon írjak-e erről a témáról, mert igazán (és ezt nagyon őszintén mondom) senkit nem szeretnék megbántani vele, viszont szívesen olvasnám el mások véleményét is a dologról. A mell- (és egyéb) implantátumokról van szó. Másról sem hallani mostanában, csak erről. Kezeljük két kategória szerint a dolgot: az egyikben kategóriában azok vannak, akik súlyos betegségből gyógyulva kapnak szilikon implantátumot.
Sokan kémlelték az eget aggódva vasárnap este, miután látták a katasztrófavédelem felhívását a televízióban. Én is így tettem - és részben meg is érte összefagyni a hidegben, mert csodálatosan tiszta idő volt, milliárdnyi csillagot lehetett látni az égen.
Böllérfesztivált tartottak Kakucson a hét végén. Biztosan nagyon klassz volt, bár a csípős szél erősen a szabadtéri rendezvények ellen dolgozott. Jómagam alig-alig tudom átvészelni a szükséges disznóvágásokat is, így nem látogattam el Kakucsra, de elég sok megbízható információhoz jutottam a program milyenségét illetően. Most azonban nem erről lesz szó, egészen más bosszantott fel szombat este.
A titánok bukása. Ken Follett új regényéről szubjektíven (2012. január 12.)
Legalább egy évig halogattam, hogy megvegyem az új Follett-könyvet, s ennek elsősorban a borsos ár volt az oka.. Ezer oldalt természetesen meg kell fizetni. Follett könyveit nagyon szeretem, s ebben komoly szerepe van A katedrális-nak, amelyet először olvastam (pedig ez egy viszonylag kései könyv, 1989-ben jelent meg). Szóval vártam, hátha csökken A titánok bukása ára. Nem csökkent. Így aztán karácsonyra megleptem magam vele. Alig vártam, hogy befejezzem azt a kötetet, amit éppen olvastam, hogy rávethessem magam legújabb szerzeményemre.
