Érintő

Júúúj, de dühös vagyok!

Odavagyok Jo Nesbo könyveiért. De tényleg. Ezért aztán egy éve várom, hogy bemutassák végre az egyik legjobb regényéből készült filmet, a Hóembert. Bemutatták. Tegnap este megnéztem és több dolgot nem értek: Az írónak nincs lehetősége beleszólni abba, hogy mit művelnek a szellemi termékével? Egy filmnek nincs akkora lehetősége mindent megmutatni, Read more…

By owner, ago
Kultúra

Fedák Sári – Szűcs Nelli színművész önálló estje

Szűcs Nelli fantasztikus színésznő, erről bárki meggyőződhet, aki a Nemzeti Színházban megnézi valamelyik előadásban. Jómagam is rögtön beleszerettem, amikor életemben először láttam Örkény István Tóték című darabjában. De Tótné után abszolút hiteles volt a Körhinta parasztasszonyának szerepében, a szovjet lehallgató központ telefonosaként és Marina Vlady-ként is. Szerintem így lesz ez Read more…

By owner, ago
Kultúra

Sólyomszem visszavonul

Mindig különlegesebb volt a többi színésznél. Legendákat mesélnek arról, hogy annyira bele tudott bújni egy-egy karakter bőrébe, hogy a forgatás végéig ki sem jött belőle. Az utolsó mohikán forgatása alatt állítólag még ebédelni is azt a hatalmas puskát cipelve ment, amiről karaktere az egyik nevét kapta. De  az első Oscar-t érő, A bal lábam címet viselő film forgatása alatt végig kerekesszékben élt. Az egyetlen olyan férfiszínész, aki a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat háromszor is elnyerte. (tovább…)

By owner, ago
Érintő

Nehéz (de szép) út volt

[caption id="attachment_2983" align="alignleft" width="179"] Tóth István fotóművész dedikál az 5 kontinens fotóművészete című kiállításon a hernádi művelődési házban, 2007 szeptemberében.[/caption]

Szombaton munkanap volt, így a postások levelet is kézbesítettek. Én is kaptam egyet, rajta az összetéveszthetetlen, régi írógéppel írt címzés: Zsírosné Pallaga Mária úrhölgynek stb. Pista bácsi írta. A felismeréssel egy időben felhorgadt bennem a lekiismeret-furdalás is: már rég meg kellett volna látogatnom.

Azt hittem, kiállításra invitáló meghívó lapul a borítékban, bár vastagabb volt a megszokottnál. Nem az volt, hanem egy kis füzet, amelyben egy vele készült riport jelent meg. Kibontottam, belenéztem és félretettem, hogy majd elolvasom, ha időn engedi.

Aznap hagyott itt minket. 93 éves volt.  A küldemény egy utolsó ajándék, amivel tudatni szerette volna velünk, hogy szeret és vár minket.

Büszke vagyok arra, hogy ismerhettem és kiállításokat szervezhettem neki. Többször vendégül látott az otthonában, s ilyenkor rengeteget beszélgettünk, sokat tanultam tőle. (tovább…)

By owner, ago